Kirucc + fakanalak

A múlt hétvégén a fakanálgyártásáról híressé vált Mátrakeresztesen voltunk néhány barátunkkal házasság építeni, és volt idő egy kis kézművelődésre is.

A fakanál "gyár" pár házzal feljebb volt, egy kedves idős házaspár és a fiuk készítik itt a fakanalakat, favillákat, stb. Megmutatták a műhelyeket, a szerszámokat, nagyon kedvesek voltak. Vettünk is néhány fakanalat, még válogathattunk is. :)

A műhely és a szikkadó kanalak:

Aztán a fakalánokkal felszerelkezve visszabandikoltunk házikónkba, ahol a hegesztőpáka és a fakanál meghitt közelségbe kerültek egymással. :) Hatalmas ötlet, és nagyon egyszerű. Köszönjük Kata!

 

Itt laktunk egy kis havashegytetős túlzással:

Ezt a férjecskémnek készítettem, akinek az új hobbija mostanában a lekvárfőzés lett, és én olyan büszke vagyok rá! (A képen a saját aranymazsolás szőlőlekvárja van :) 

Just for fun :)

 

És a kirándulás se maradt el persze...

Ballag már a vén diák...

A férjecském fotózott egy osztályt, és én készítettem el a tablójukat, kalocsai témában.
Az eredeti magyar népmesés betűtípussal készült <3, de az nem mindenkinek tetszett, így maradt ez az egyszerű bötű. Azt hiszem jövőre kipróbálom magamat tablókészítőként (is), tetszik a dolog!

Anyák napjára

Népdal a Mamának

Egyszer én is anya leszek,

Hogyha elég bátor leszek,

Hogyha szívből bízni tudok,

Kudarcot én nem vallhatok.

Ha nem fontos már a falat,

A szép ruha, az új divat,

Hogyha szívem egyért dobog, 

Kudarcot én nem vallhatok.

Bárcsak lennék olyan anya,

Ki felnevelt: drága Mama,

Ennél szebb szó nincs is máshol,

Csak a szívem zokog százszor.

Elmentél, egy szót sem szóltál,

Vártalak, hogy mikor jössz már,

De az Isten úgy átölelt,

Többé soha nem enged el.

Remélem, ha anya leszek,

Fele annyira jó leszek,

Mint Te voltál, fáradt, szegény,

Jóság, szépség, s tiszta erény.